Megkaptam a lehetőséget az új laptopom használatára.
A feljegyzéseim: TATAVÖLGYI ALKOTÓK BLOG. HU
BÁNFI JÓZSEF ART MAGISZTER. A szöveg mellett képeket is mellékeltem. Most az következik, hogy nyilvánossá kell tenni, azaz a gondolatok csak akkor élnek, ha másokhoz is eljutnak. Várnám azt is, hogy választ kapjak egy - két érdekesnek tartott felvetésemre. itt figyelembe kell venni
a nemzetközi galériák kiállítási anyagát is. Én ezt tettem, Naponta belenézek a nyugati MŰVÉSZETI GALÉRIÁK kiállítási anyagába. Egyértelmű, hogy 90% -a A LÍRAI ABSZTRAKT világába tartozik
Erről a nyugaton uralkodó művészeti törekvésekről már sokat írtam. Az azóta a véleményem nem változott, inkább megerősödött. Több dokumentum jelleggel feltett , az alkotás közben figyelemmel filmezett celebet a véleményem azóta sem változott.
A fent közölt alkotás a figurális kompozíciós alkotások világába való. A másik számítógépemen erről elég sokat írtam. Most jutott az eszembe, hogy a MŰTERMEMBEN az ottani számítógépre írt szöveg itt nem jelenik meg.
Első ténykedésem: A kisgrafikámhoz nem írtam címet, no meg a mérete sem olvasható le a BJ Art Magisterre, tehát először a kisgrafika szót kell tisztáznom: /e helyesírást ellenőrzőm nem ismeri ezt a szót, pedig a művészetben ez gyakori műfaji megközelítés!/ Tehát ennek a mérete 20 centi alatt van. Valójában az a szó is helyes, hogy vázlatrajz. Most fel akarok tenni egy másik rajzot:
A feltett grafika a vörös és a fekete színre épült. Ez a két ütésre, hangsúlyra emelt folt valóban uralkodik a kép felületén. A vonalrajz miatt készült a kép, de csak a jó összpontosítás után emelkedik a szemünkbe a kép valódi mondanivalója, amit a vonalrajz tartalmaz. A két rajz az egyforma gondolat kifejtése, az ezen való magállapodást sugallja. Itt jelentkezik az a technikai követelmény is, amelyik felteszi a lényeges kérdést: kell-e több rajzzal gazdagítani a képet? A válasz ez: nem kell, az már a közlés rovására menne.
Kettő kép feltöltve. A rajzi tudás megbecsülése szerintem csak a rajztudás ellenőrzése révén lehetséges. A legutóbbi tájékozódásom a NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI GALÉRIÁK kiállítási anyagában meggyőzött a rajztudás ellenőrzésének helyénvalóságáról. A két utóbbi rajzom ezt kívánja megerősíteni!
Ez a barna folttal megerősített rajz: egyértelműen bizonyító erővel rendelkezik.Ezen alig van valami rajzi kibontás, de a képmező láttán egy meggyőzés jelentkezik: aki ezt papírra vetette tud bánni az ecettel és a tollal.
A rajz megfogalmazása, kompozíció készítése igen nagy odafigyelést követel. A túl sok elem felsorakoztatása lehet zavaró is. Ebben a munkában eljutottam ahhoz a ponthoz, amikor már egy vonallal sem lehet többet beépíteni.
Egyszínű alapon: Tollal megfogalmazott tájkép A külső, határoló vonalak a belső hullámzó játékkal együtt adják Hiányérzete a nézőnek nincs.,a tájként jelentkező tollrajzot. a konzervatív szemlélet, a realizmus, ezen belül a secessiós vonaljáték a nyilvánvaló.Itt jelentkezik egy érdekes megfigyelése annak, hogy a természet remeke a fa, a növényzet az ember testvére a szó szoros értelmében! Csak együttélés lehetséges a legnagyobb harmóniában! Igaz az a mondás: az utolsó fa és az utolsó élő ember összetartozik, az egyik pusztulása magával rántja a másikát !
Az akvarell technika elég ravasz. Az áttetsző színek, a fehér és a pigmentek játéka egymást kisegítőnek egyensúlyosnak kell felrakni a fehér felületre. Annyira fontos ez a mondat, hogy akvarellel kevés alkotó mer neki indulni egy felületen való játéknak.. A rádolgozásra nagyon kell vigyázni
Az ember és a természet kiegyensúlyozott játékáról már beszéltem. Itt egy festékfúvott alap és a tollal, ecsettel megfogalmazott képmezőt mutatok be. Az ecsetrajzzal megerősített /fa/ a tollrajz előnyére szolgál. Erősíti, sőt egyenesen hangsúlyozza a finom, vékony a tollal odavitt vonaljátékot.
Ezt a dolgozatot most befejezem. Az új laptopomon kísérletként vittem fel a szöveget és a foltokat, tehát a képeket. Úgy nézem, hogy hogy jól működik és kezdek beletanúlni.
