BLOGOT ÍRNI NEHÉZ . A leírt szöveg az írójáról mindent elárul. Talán ezért félnek sorstársaim attól, hogy a cikkemben leírtakra  írásban is válaszoljanak. Szóban könnyű. A szó elszáll --- vele a szóban elhangzó vélemény is és elhalványodik az ember is. A leírtakat elég sokan elolvassák és véleményt is mondanak.  Ha tetszetős írok, akkor jön a dicséret, ha kritika is van benne, akkor a nem ismerlek állapot következik.

A következő naptári évet kellene tartalmassá tenni.  Az elmúlásban lévőt tönkre tette ez az átkozott betegség, ez az átkozott vírus.  Félelem költözött az emberi kapcsolatokba is. Tervezgetni --  ebben az esetben a kiállításokat --- igen erős halogatásban keresendő. A műalkotásokat azért hozzuk életre, hogy másoknak  megmutatni tudjuk. Ez a kép törvénye.  Lelki defektust idéz a magunkba rejtett közlési vágy.  Nem én találtam ki, ez a gondolat sok ezer éves. Az ősember elődeink a kezük mintázatát hagyták ránk, ezzel üzenni kényszerültek: Mi most élünk, a kezünk nyoma a kőfalon ---  fogj kezet  velem! Ez egy emberi üzenet. a  hozzánk közelebbi korban: FERENCZY ISTVÁN SZOBRÁSZUNK története ettől közvetlenebbül érthető!  Ezt most elmondom, de kell ehhez a szobor és a festmény kapcsolatáról és ezek közléséről itt jelentkeznem: